Căutare

Az önrendelkezés kérdése és az RMDSZ által beterjesztett kisebbségi törvény képezte az elmúlt hét végén Nagyváradon megtartott autonómiakonferencia tárgyát. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett rendezvényen Tõkés László püspök, az EMNT elnöke hangoztatta, hogy „a közösségi önrendelkezés a romániai magyarság megmaradásának egyetlen esélye, az autonómia a határmódosítás egyetlen alternatívája”. Ezt a közelmúlt történelmi tapasztalata is bizonyítja, hiszen a pártállami idõkben az egyházi autonómia volt az önrendelkezés egyetlen olyan formája, mely lehetõséget biztosított a kommunista ideológiával szembeni ellenállásra.

Németh Zsolt, a magyar országgyûlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett: elérkezett az ideje annak, hogy Romániában a többség és a kisebbség között érdemi párbeszéd kezdõdjék a területi autonómiáról. A képviselõ elismerte, hogy az önrendelkezést csakis a kisebbség és a többség között létrejövõ kompromisszummal lehet elérni, de hangsúlyozta, hogy aki a polgárok Európájában akar élni, az autonómiát és az arról szóló párbeszédet nem utasíthatja el. A képviselõ megfogalmazásában az államok feladata, hogy polgáraik számára „otthonosabbá tegyék Európát”. Ez a nézet szemben áll azzal, mely szerint a polgárok csak az állam iránt lehetnek lojálisak, valamilyen fiktív Európa-eszme jegyében.
A Pro Europa Liga nevében felszólaló Smaranda Enache sajnálatosnak és veszélyesnek minõsítette, hogy a magyar kisebbség képviselõivel ellentétben a román politikumnak nincs saját álláspontja a regionalizáció kérdésében. A Liga társelnöke szorgalmazta, hogy a romániai magyar közösség tisztázza: kulturális, illetve területi autonómiát, avagy kettõs állampolgárságot igényel-e. Ahhoz viszont, hogy az önrendelkezés kérdése a román közbeszéd részévé válhassék, partneri kapcsolatokat kell kiépíteniük az „erdélyi román regionalistákkal” is.
Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete az egész romániai társadalom ügye – jelentette ki Gabriel Andreescu a Román Helsinki Bizottság részérõl. Véleménye szerint a jogszabálytervezet – meghirdetett céljaival ellentétben –az „etnobiznisz” lehetõségeit kínálja fel, bizonyos elõírásai pedig nem egyeztethetõk össze a demokrácia elveivel, hiszen diszkriminálja azokat a kisebbségi szervezeteket, amelyeknek jelenleg nincs parlamenti képviseletük. A Romani C.R.I.S.S. roma szervezet nevében felszólaló Marian Mandache is diszkriminatívnak nevezte jelenlegi formájában a kisebbségi törvényt.
Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselõ szerint a tervezetnek vannak pozitívumai, például az, hogy a kulturális autonómiát megfogalmazza, viszont a már létezõ jogok rendszerbe foglalásától nem lépett tovább. Az EMNT alelnöki tisztségét is betöltõ politikus hiányolta, hogy a törvényjavaslat nem érvényesíti a szubszidiaritás elvét. Bakk Miklós politológus – többek között – azt kifogásolta, hogy a tervezet centralizáció révén építené ki a kulturális autonómiát, emellett „bebetonozná bizonyos kisebbségi szervezetek politikai monopóliumát”.
Rendkívül hevesen bírálta a törvényjavaslatot Szász Jenõ, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke. Az RMDSZ tervezetét nemzetárulásnak és önbecsapásnak minõsítette, s annak a reményének adott hangot, hogy a jogszabályt a román parlament visszautasítja, mert az EU-ban az a tévhit terjedhet el, hogy Romániában megoldották a kisebbségi kérdést.